Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
TÁRSADALMI KAPCSOLATOK INTÉZETE
KÖZÖSSÉGI és SZOCIÁLIS TANULMÁNYOK TANSZÉK

 

Környezeti fenntarthatóság - előadás és workshop

Nyomtatóbarát változatPDF változat

 

Környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiák, beállítódások vizsgálata;

 környezeti fenntarthatóságot célzó projektek értékelő kutatása, nemzetközi együttműködés kialakítása

 

Előadás és workshop a

közösségi és szociális tanulmányok tanszékén

2015. november 13-án

 

A jekatyerinburgi Uráli Összorosz Egyetem kutatócsoportja fő érdeklődési területe a fenntartható fejlődés egy fontos kérdése, az életminőséggel kapcsolatos kutatások és publikációk lebonyolítása.

 E tág területen belül több téma iránt is érdeklődnek például az addiktológia, mint multidiszciplináris tudományterület, vagy éppen a társadalmi fenntarthatóság kérdéseivel szorosan összefüggő migrációs kérdések iránt.

 2015 novemberében partnereket keresve utaztak Magyarországra Dr. Eduard Patrakov és Vitalij Kopnov.

  

Dr. Szabó Csilla, a Dunaújvárosi Főiskola Tanárképző Központjának főigazgatója – ismerve tanszékünk munkáját – ajánlotta az orosz kutatóknak, hogy ismerkedjenek meg velünk, hiszen szakmai munkánk jól illeszkedik az általuk vizsgált tudományterülethez.

Mivel nem volt előzménye a kapcsolatnak, arra törekedtünk, hogy megmutassuk tanszékünk érdeklődési területeit, kutatási hagyományait, teret nyitva az ő számukra is a bemutatkozáshoz.

 

 

Eduard Patrakov előadásában az életminőség és a stressz kapcsolatáról, és az e témakörben lefolytatott kutatásokról beszélt, kiemelve a környezeti-életmódbeli tényezők fontosságát.

  

Prof Dr. Kelemen Gábor előadása az addiktológia egy olyan területére vezette a résztvevőket, ahol a transzdiszciplináris megközelítésnek különleges jelentősége van, hiszen e probléma megoldásához a vegyészet, az orvoslás, a jog, a szociológia, a kriminológia, a szociálpolitika/szociális munka, a kommunikáció, az antropológia és a pszichológia területein járatos szakembereknek kell értő módon együttműködni. Az új pszichoaktív szerek olyan, folyamatosan módosított vegyületek, amelyeknek az egészségre gyakorolt hatása lényegében ismeretlen, terjesztésük legfontosabb terepe pedig az ún. mély web, amelyet a szokásos keresőprogramok nem indexálnak. Hazánkban e szerek komoly problémát, legalábbis erősen tematizált problémát jelentenek, amelynek mélységére, kiterjedésére nincsenek megfelelő kutatások.

  

Dr. Szöllősi Gábor előadása a környezetipar terén lefolytatott kockázat-diskurzusok egy sajátos területéről szólt, és a szerző annak kérdéskörét boncolgatta, milyen társadalmi konstrukciók alapján minősítenek egy adott anyagot „egészségesnek” vagy „egészségre ártalmasnak”.

 

Dr. Erdős Márta az értékelő kutatások területéről, ezen belül a Trident-modellről, és annak egy sajátos, az életminőség intenzív változását értékelő alkalmazásáról, valamint az ún. „felépülő kultúra” társadalmi fenntarthatósághoz való hozzájárulásáról beszélt.

  

Dr. Szijjártó Linda előadása ugyanennek a felépülő kultúrának a sajátosságait járta körül, egy kérdőíves vizsgálat idevonatkozó eredményeit ismertetve.

  

Molnár Dániel előadásában a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, mint lokális, multiprofesszionális koalíciók történetéről és lehetséges szerepéről beszélt.

  

Közös pontja volt az elhangzó előadásoknak, hogy multiprofesszionális, transzdiszciplináris szemléletben íródtak, és a kutatói tevékenységet az aktuális társadalmi kérdésekhez kapcsolva jelenítették meg.

  

A konferencián külső érdeklődők és intézetünk hallgatói vettek részt.

  

A workshop végeztével meghatároztuk az együttműködés fontosabb területeit.

 

Prioritásként fogalmaztuk meg nemzetközi publikációk írását, a közös kutatást, amelyet oktató- és hallgatócsere, az internet segítségével megvalósítható közös kurzus megtartása követhetne. Az együttműködést elsősorban az életminőség tematikus keretei között képzeljük el.

 

Az intézmények közötti kapcsolat-építés érdekében látogatást tettünk az Orosz Központban, amelynek vezetője, Végvári Valentyina határtalan kedvességgel fogadott bennünket, s láthatóan ez mély benyomást tett az orosz kollégákra.

 

A záró beszélgetésben pontosítottuk az együttműködés folyamatának legfontosabb lépéseit, és megosztottuk a publikációinkra vonatkozó legfontosabb internetes hivatkozásokat. Ezt követően, már Oroszországból küldött levelében, Eduard Patrakov jelezte, hogy szívesen formalizálná együttműködési megállapodásunkat, jelenleg ezen dolgozunk.